Lábod Somogy megye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as számú főútvonal szeli ketté. A legközelebbi város a 9 km-re fekvő Nagyatád, ahonnan jó a vasúti közlekedés, amúgy a községet számos autóbuszjárat érinti. A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. A helybéliek féltve óvják a 100 éves hársfacsoportot és a Kiserdő öreg tölgyfáit. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.
A falu nevét elsőként 1231-ben említik a régi írások. Ekkor a Tibold nemzetségbeli I. Bodor fiának volt birtoka. A krónika hatalmas uradalom központjaként emlékezik meg róla, s szól arról is, hogy itt táborozott IV. (Kun) László, amikor a lázadó somogyi nemesek leverésére érkezett. 1327-ben a segesdi királynéi birtok része volt, sőt nászajándékként lekötötték Károly Róbert király László fiának eljegyzésekor. 1395-ben Marczali Dénes kapta meg a királytól birtokul e területet, 20 évvel később pedig Lábod már mezővárosi kiváltságokat élvezett. Akkor készült el Szent Lukács tiszteletére emelt temploma. A XVI. században Báthori 
András, majd Nádasdy Ferenc volt a földesúr, s 96 házával a megye második legnépesebb településeként tartották számon. A városka a török hódoltság idején elpusztult, lakói később a régi helytől valamivel távolabb telepedtek le. Az 1600-as években Szentgyörgy várának tartozékaként tartották nyilván, később pedig Széchenyi György kalocsai érsek birtoka lett. Református templomának állapota 1780-ra annyira leromlott, hogy helyette újat kellett építeni, melyhez királynői engedélyt nyertek. A római katolikusok 1809-ben láttak hozzá s
aját templomuk építéséhez, melyben jelentős érdeme volt az akkori földbirtokosnak, gróf Széchenyi Pálnak.
1870-ben már 133 háza és másfélezer lakosa volt a körjegyzőségi székhelyként működő Lábodnak. A kiegyezést követő ipari fejlődés maradandó nyomot hagyott a településen, ahol 1889-ben megindult a munka a Byss Adolf által alapított keményítő- és dextringyárban, mely a környék burgonya feleslegét dolgozta fel. A gyár vízszükségletének kielégítésére a gróf artézi kutat fúratott: az 560 méter mély
kút naponta 1500 hektoliter 21 C fokos kénes vizet adott. A vizet a lakosság főként italként fogyasztotta, de a kiváltságosoknak a kút mellett fürdőkabin is épült. Lábodon volt az egyik vasútállomása a megye első helyiérdekű vasútjának, amely Barcs és Somogyszob között létesült.
Az 1890 szeptembere óta üzemelő vonal Barcs – Nagyatád közötti szakaszát 1977-ben szüntették meg gazdaságtalan működése miatt.
Lábod környékén a megélhetést hagyományosan a mezőgazdaság és az erdőgazdaság biztosította. Az ezredfordulóig elsősorban szövetkezeti formában történt a föld megművelése, az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a személyi földtulajdon is. A homokos talaj a burgonyának és a gabonaféléknek kedvez. A környező erdőkből jelentős területek kerültek magánkézbe, így a tulajdonosok erdőbirtokosságot hoztak létre. A Lábod környéki állami erdőterületeket a SEFAG. Zrt. kezeli.
A SEFAG Zrt. eredményes vadgazdálkodást folytat e területen.
A településen nagyüzemi vágóhíd, olasz érdekeltségű fűrészüzem, német tulajdonú kiszerelő, csomagoló üzem, s mintegy 50 magánvállalkozás működik. Az önkormányzat közművesített iparterülettel, adómentességgel támogatja a letelepedő vállalkozásokat.
A település református népiskolájáról a XIX. századtól van feljegyzés, a római 
katolikusról pedig a XX. század első éveiből. A II. világháborút követő esztendőkben az egykori Széchenyi kastély adott otthont az iskolának. 1974-ben elkészült egy újabb, korszerű intézmény, amely mintegy háromszáz diáknak biztosítja az alapfokú oktatást, míg az óvodában száz gyermek nappali foglalkoztatásáról gondoskodnak.
A 60-as években épült művelődési ház otthont ad a községi rendezvényeknek, kluboknak és egyesületeknek, s falai között található a falu négyezer kötetes könyvtára, a kábel tv. helyi stúdiója is. A községi tűzoltóegyesület 1886 óta működik, de tevékeny közéleti szerepet vállal a legényegylet,
a hölgykoszorú klub, a labdarúgó egyesület, a teniszklub, a kondi klub, a lovas klub és a polgárőrség községi szervezete is. Lábodon élénk a sportélet: a labdarúgás mellett számos híve van a tenisznek és a lovaglásnak, amely vonzó lehetőség a településre pihenni érkező vendégek számára is.
Lábod vendégváró település. Kényelmes szálláshelyekkel, gasztronómiai különlegességekkel, érdekes látnivalókkal várja az ideérkezőket. Sok vendéget vonz a vadászat, a lovaglás, a vidrapark vízi élővilága, a szomszédos erdei iskola. 
Érdekes látnivaló a rinya menti táj népi építészeti értékeit őrző Tájház, az 1300-as években épült román kori alapokon nyugvó temetőkápolna. Túraútvonalak vezetnek a község központjából e látnivalókhoz, de valamennyi gépkocsival is megközelíthető. A település neves ünnepe a községi egyesületek főzőversennyel egybekötött találkozója.